Peyronie-betegség

A Neprinol a háttérben meghúzódó okokat célozza meg

Fekvő felnőtt férfi

A Peyronie-betegség egy hímvesszőt érintő elváltozás, amelyben „rostplakkok“ jönnek létre a pénisz rendellenes görbületét, fájdalmát és súlyos esetben merevedési zavarokat és impotenciát okozva. A Peyronie-betegségnek súlyos pszichológiai hatása is lehet; egy klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy az ebben szenvedő férfiak közel fele depressziós [1]. A Peyronie-betegséget közismerten nehéz kezelni, a Neprinol azonban, a Peyronie-betegség gyökerét megcélzó táplálékkiegészítő lévén, a hagyományos kezelések ígérete alternatívája lehet.

Habár kezdetben úgy gondolták, hogy ez egy ritka betegség a legfrissebb vizsgálatok kimutatták, hogy a felnőtt férfiak mintegy 3–9%-át érinti [2, 3]. A Peyronie-betegség a 40 éves kor feletti férfiaknál fordul elő gyakrabban és nagyobb valószínűséggel következik be valamilyen sérülést követően, pl. egy apróbb, szex közben bekövetkező, műtét vagy szexuálisan közvetített betegség okozta trauma után. Genetikai hajlam is jelen lehet ezeknél a férfiaknál, és a dohányzás, alkoholfogyasztás, cukorbetegség és magasvérnyomás is fokozhatják a Peyronie-betegség kialakulásának kockázatát [4].

A fibrin fontos szerepet játszik a Peyronie-betegség kialakulásában.

A Peyronie-betegségben jelenlévő plakkok kialakulását a pénisz légyszöveteiben jelenlévő fibrinnek nevezet rostoknak tulajdonítják. A fibrin egy olyan nem oldható fehérje, amelyet a szervezet a véralvadásban, a hegszövet kialakításában és számos egyéb élettani folyamatban hasznosít, egy „állványzatot“ hozva létre, amely lehetővé teszi a sejtek vagy fehérjék összetapadását. Habár világos, hogy fontos szerepet játszik az egészség fenntartásában, a fibrintöbbletet veszélyes vérrögök kialakulásával hozzák kapcsolatba, amelyek szívrohamot, sztrókot, tüdőemboliát és ehhez kapcsolódó zavarokat hozhatnak létre [5, 6].

A fibrintöbbletet rendes körülmények között egy plazminnak nevezett enzim bontja le és oldja fel. A plazminszinteket enzimek, kémiai hírvívő-molekulák és szabályozó fehérjék szabályozzák, amelyekre szükség van a plazmintermeléshez. A vér fibrinszintjei az életkorral általában megnőnek, mivel kevesebb enzim és egyéb, a plazmin előállításához szükséges fehérje van jelen a szervezetben. A Peyronie-betegség számos kockázati tényezőjéről, mint pl. a cukorbetegség és a dohányzás is kimutatták, hogy fokozzák a fibrintermelést a szervezetben.

Úgy tartják, hogy a Peyronie-betegségben a hímvesszőt érő mikroszkopikus sérülés vagy egyéb kiváltó ok következtében a fibrin „kiszabadul“ a vérkeringésből a pénisz lágyszöveteibe kerülve. A fibrin jelenléte pedig itt elindítja a kémiai jelzések „kaszkádját“, ami végül plakkok kialakulásához vezet. A hegszövethez hasonlóan, ezek a plakkok főként kollagénból állnak, amely az izmokban, inakban, ínszalagokban és a bőrben bőséges mennyiségben előforduló fehérje [7].

Az érintett betegek számára sajnálatos módon a Peyronie-betegség kezelése csupán korlátozott sikerekkel jár. Randomizált, placebokontrollos klinikai vizsgálatokban különböző gyógyszeres kezelési módokat vizsgáltak, de egyik sem bizonyult hatékonynak [8]. Súlyos esetben a műtéti beavatkozás csökkentheti a tüneteket, de a műtétnek még nagyobb a kockázata, és rendszerint a pénisz megrövidüléséhez vezet, illetve egyéb olyan negatív mellékhatásokhoz, amelyek fokozzák a beteg elégedetlenségét [9].

A Neprinol a fibrinszintek csökkentésével csökkentheti a Peyronie-betegség tüneteit.

A Neprinol egy fehérjeoldó enzimekből álló keverék, amely képes lelassítani a fibrintermelést, és eltávolítani a plakkokat a fibrin lebontása révén [10]. A Neprinolban található enzimek közül a Peyronie-betegség szempontjából talán a legjelentősebb a nattokináz, egy népszerű japán erjesztett szójatermékből kivont enzim, amely a plazminnál 4-szer hatékonyabb a fibrin lebontásában [11]. A Neprinol egy másik enzimje, a selyemhernyókból kivont szerrapeptáz fokozza a fibrin lebontását és eltávolítását, plusz gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik [12]. A bromelain, egy ananász kivonat, amelyek különféle fehérjeoldó enzimeket tartalmaz, amelyek több lépésben avatkoznak be a fibrinlebontási folyamatba, a fibrinszintek csökkentése érdekében [13]. A Neprinol enzimkeveréke tehát képes aktívan lebontani a meglévő plakkokat, és egyben csökkenti az új plakkok kialakulásának esélyét. Egyben az immunrendszert is erősítik, és javítják a terület vérellátását is.

Ezidáig még nem végeztek széleskörű vizsgálatokat a Neprinol Peyronie-betegségben történő alkalmazásával kapcsolatosan. Mindemellett a Neprinollal kitűnő eredményeket értek el a fibrinnel és túlzott mennyiségű hegszövettel kapcsolatos egyéb betegségekben, mint amilyen pl. a tüdőfibrózis. Régebben az egyetlen remény a Peyronie-betegségben szenvedő férfiak számára az volt, hogy a betegség végül magától meggyógyul, ez azonban csak a betegek igen kis százalékában következik be. A hatékony hagyományos kezelési lehetőségek hiányában a Neprinol következetes használata kiváló természetes alternatíva lehet a Peyronie-betegségben szenvedő férfiak számára.

Referenciák

  1. Nelson CJ, Diblasio C, Kendirci M, Hellstrom W, Guhring P, Mulhall JP. The chronology of depression and distress in men with Peyronie’s disease. J Sex Med. 2008;5(8):1985-1990.
  2. Schwarzer U, Sommer F, Klotz T, Braun M, Reifenrath B, Engelmann U. The prevalence of Peyronie’s disease: results of a large survey. BJU Int. 2001; 88(7):727-730.
  3. Mulhall JP, Creech SD, Boorjian SA, Ghaly S, Kim ED, Moty A, Davis R, Hellstrom W. Subjective and objective analysis of the prevalence of Peyronie’s disease in a population of men presenting for prostate cancer screening. J Urol. 2004;171(6 pt 1):2350-2353.
  4. Bjekic MD, Vlajinac HO, Sipetic SB, Marinkovic JM. Risk factors for Peyronie’s disease: a case-control study. BJU Int. 2006;97(3):570-574.
  5. Eidelman RS, Hennekens CH. Fibrinogen: a predictor of stroke and marker of atherosclerosis. Eur Heart J. 2003;24:499-500.
  6. Koenig W. Fibrin(ogen) in cardiovascular disease: an update. Thromb Haemost. 2003;89:601-609.
  7. Jalkut M, Gonzalez-Cadavid N, Rajfer J. Peyronie’s disease: a review. Rev Urol. 2003;5(3):142-148.
  8. Hellstrom W. Medical management of Peyronie’s disease. J Androl. 2009; 30(4):397-405.
  9. Tran VQ, Kim DH, Lesser TF, Aboseif SR. Review of the surgical approaches for Peyronie’s disease: corporeal plication and plaque incision with grafting. Adv Urol. 2008; 263450.
  10. Meletis CD, Barker JE. Therapeutic enzymes: using the body’s helpers as healers. Alt Comp Ther. 2005;74-77.
  11. Fujita M, Hong K, Ito Y, Fujii R, Kariya K, Nishimuro S. Thrombolytic effect of Nattokináz on a chemically induced thrombosis model in rat.Biol Pharm Bull. 1995;18:1387-1391.
  12. Mazzone A, Catalani M, Costanzo M, Drusian A, Mandoli A, Russo S, Guarini E, Vesperini G. Evaluation of Serratia peptidase in acute or chronic inflammation of otorhinolaryngology pathology: A multicentre, doubleblind, randomized trial versus placebo. J Int Med Res. 1990;18:379-388.
  13. Maurer HR. Bromelain: biochemistry, pharmacology and medical use. Cell Mol Life Sci. 2001;58:1234-1245.

Gyorsmenü