Laktózintolerancia

A Devigest klinikai hatékonysága

Tejet kortyoló hölgy

A cukroknak sok fajtája van, a laktóznak nevezett diszacharidot is beleértve, amely két egyszerű cukorféléből, glükózból és galaktózból áll. A laktóz természetes módon a tejben és a legtöbb tejtermékben fordul elő, így elnevezése szó szerint „tejcukrot“ jelent. Ahhoz, hogy szervezetünk fel tudja használni a laktózban található tápanyagokat egy laktáz nevű enzimnek kell felbontania azt a két alkotóelemére.

Az enzimek, mint azok, amelyeket a Devigest tartalmaz, katalizátorként működő fehérjék, amelyek felgyorsítanak bizonyos – rendes körülmények között lassabban zajló – reakciókat. Enzimek nélkül szervezetünk anyagcsere-folyamatai számos esetben egyszerűen nem történhetnének meg. A vékonybelet bélelő sejtek által termelt laktáz enzim lebontja a laktóznak nevezett diszacharidot glükózra és galaktózra, amelyek aztán felszívódásukat követően a vérbe kerülnek.

Laktózintolerancia

Számos esetben sajnos a szervezet egyáltalán nem termel laktázt, vagy nem elegendőt, így a laktóz emésztetlenül kerül a vastagbélbe, ahol a baktériumok lebontják, rengeteg gázt termelve és fájdalmat okozva. Azt az állapotot, amikor a szervezet nem termel elég laktáz enzimet „laktózintoleranciának“ hívjuk, ugyanis ilyenkor nem toleráljuk megfelelően a laktózt, és fogyasztása diszkomfortérzést okoz.

A vékonybelünk a születésünket követő néhány évben termeli a leghatékonyabban a laktázt, hogy lehetővé tegye az anyatej megemésztését. Mivel a babák meg tudják emészteni az anyatejet, ők fogyaszthatnak egyéb tejfajtákat is, pl. tehéntejet. A legtöbb ember szervezete az életkor előrehaladtával már nem termel laktázt, vagy csak kevesebbet. Ha ezt követően az illető továbbra is iszik tejet és fogyaszt tejtermékeket nem lesz képes megemészteni a laktózt.

A laktózintolerancia tünetei többek között a következők lehetnek: hasi fájdalom vagy felfúvódás, fokozott bélgázosodás, és súlyosabb esetekben laktóz tartalmú ételek fogyasztása után bekövetkező hányás vagy hasmenés A kisbabák a laktáztermelés képességével születnek általában, de idősebb gyermekek és a felnőttek körében gyakran fordul elő laktózintolerancia. Tulajdonképpen a világ lakosságának mintegy 75%-a szenved laktózintoleranciában [1]. Bár az állapot nem veszélyes, nagyon kellemetlen lehet, és megfoszthat bennünket a tejtermékek fogyasztásának élvezetétől. Ezenkívül a laktózintolerancia valószínűségét tekintve különbségek vannak az egyes etnikai csoportok között is a laktáztermelés megszűnésével kapcsolatos hajlamot illetően [2, 3].

Laktóz az étrendben

A laktózintoleranciás emberek különféle módokon reagálhatnak a laktózra [4], és minél súlyosabb a laktózzal szembeni reakció annál inkább szükségük van arra, hogy a megfelelő enzimek segítségével helyreállítsák emésztésük egyensúlyát. Ha Ön laktózintoleranciában szenved megpróbálhatja úgy „kezelni“ ezt az állapotot, hogy elkerüli a tej- és a tejtermékek, pl. a sajt vagy joghurt fogyasztását. Mindemellett rendkívül nehézkes lehet teljesen elkerülni a tej fogyasztását, tekintve, hogy nagyon sok késztermék (pl. a kenyér és egyéb pékáruk, salátaöntetek, cukorkák, sőt egyes húskészítmények,illetve sok más termék) „adalékanyaga“ [3].

Azon túl, hogy nem könnyű elkerülni a tej a késztermékek általi fogyasztását, a tej elkerülésével nem csak a laktózt hagyjuk ki, hanem a tejtermékekben található összes többi tápanyagot, így a tej elhagyása egyéb lehetséges egészségügyi következményekkel járhat [5]. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Tudományos Társaság (American Academy of Pediatrics) ajánlása szerint a gyermekeknek fogyasztaniuk kell tejtermékeket egészségük fenntartása érdekében, és a tejtermékek laktózintolerancia miatta elhagyása ellentmond ezeknek az ajánlásoknak [6]. Így a Devigesthez hasonló laktáz tartalmú táplálékkiegészítők szedésével Ön továbbra is eheti a tejtermékeket, anélkül, hogy tapasztalná a laktóz fogyasztását rendszerint kísérő fájdalmat és diszkomfort érzést.

A Devigest 580 mg laktázt tartalmaz két kapszulában; ez az ajánlott napi adag. A legjobb eredmények elérése érdekében a Devigestet közvetlenül étkezés előtt vagy étkezés közben kell bevenni, hogy az enzim a laktózzal egyidőben „jelen legyen“ és le tudja bontani azt. Tekintve, hogy a laktáz biztonságosan tudja hidrolizálni a laktózt, glükózzá és galaktózzá alakítva azt, a Devigest segít fenntartani a szervezet természetes folyamatait és kezeli a laktózintoleranciát [6, 7].

Miért éppen a Devigestet válasszam?

A Devigest sokkal hatékonyabb és koncentráltabb készítmény mint a többi enzimes táplálékkiegészítő a piacon. A Devigestet ugyanakkor speciálisan úgy állították össze, hogy még nagyobb mértékben enyhítse a tejjel és tejtermékekkel szembeni negatív reakcióktól szenvedő emberek tüneteit.

A laktózintolerancia nagyon eltér a tejallergiától. Ennek ellenére a Devigesttel a kezelés ugyanaz lesz. Ez azzal magyarázható, hogy a Devigest tartalmaz egy nagy hatású peptidázt (adagonként 500 egységnyi DPP-IV aktivitással), amely hatékonyan bontja le az allergiás reakciót kiváltó kazeint [8]. Miközben számos emésztőenzimes táplálékkiegészítő vagy peptidázt vagy laktázt tartalmaz, a Devigest az egyetlen olyan készítmény, amely kombinálja mindkét enzim nagy hatású formáját. Tekintve, hogy a Devigest ennyire teljes és széles spektrumú készítmény, a többi emésztőenzim táplálékkiegészítő elavultnak tekinthető.

Referenciák

  1. Roy PK, Choudhary A, Othman M, Shojamanesh H. LAKTÓZINTOLERANCIA. http://emedicine.medscape.com/article/187249-overview. Updated Aug 12, 2008.
  2. Jellema P, Schellevis FG, van der Windt DA, Kneepkens CM, van der Horst HE. Lactose malabsorption and intolerance: a systematic review on the diagnostic value of gastrointestinal symptoms and self-reported milk intolerance. QJM. 2010;103(8):555-572.
  3. Campbell AK, Waud JP, Matthews SB. The molecular basis of LAKTÓZINTOLERANCIA. Sci Prog. 2009;92(Pt 3-4):241-287.
  4. Shaukat A, Levitt MD, Taylor BC et al. Systematic review: effective management strategies for LAKTÓZINTOLERANCIA. Ann Intern Med. 2010;152(12):797-803.
  5. Perino A, Cabras S, Obinu D, Cavalli Sforza L. LAKTÓZINTOLERANCIA: a non-allergic disorder often managed by allergologists. Eur Ann Allergy Clin Immunol. 2009;41(1):3-16.
  6. Heyman MB. LAKTÓZINTOLERANCIA in infants, children, and adolescents. Pediatrics. 2006;118(3):1279-1286.
  7. Roxas M. The role of enzyme supplementation in digestive disorders. Altern Med Rev. 2008;13(4):307-314.
  8. Detel D, Persić M, Varljen J. Serum and intestinal dipeptidyl peptidase IV (DPP IV/CD26) activity in children with celiac disease. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2007;45(1):65-70.