Fibrocisztás emlőbetegség

A fibrinolitikus enzimek segíthetnek

Mammography rendelő ajtó tábla

A fibrocisztás emlőbetegség (FBD) és a fibrocisztás állapotok egy közös elnevezés arra az állapotra, amikor egy nőnek jóindulatú (nem rákos) csomók vannak az egyik vagy mindkét mellében. Ezek a csomók rendszerint érzékenyek tapintásra, és a mell duzzanatához és megvastagodásához vezethetnek. Sok nő komolyabb tüneteket tapasztal a menstruáció alatt, ha a szervezetében a hormonszintek bármi okból megváltoznak. Becslések szerint az Egyesül Államokban a nők mintegy 30%-ának van fibrocisztás emlőbetegsége [1], és leggyakrabban a premenopauzális nőknél mutatták ki, rendszerint 30–50 éves kor között.

Fogamzóképes korban a legtöbb nő tapasztal különböző mértékű mellduzzanatot/vérbőséget, teltségérzést vagy nyomásérzékenységet. Ezek a változások menstruáció előtt jelentkeznek és ciklikusak, pszichológiailag és hormonálisan befolyásoltak [2, 3]. Fontos megjegyezni, hogy a fibrocisztás elváltozások egy olyan nő esetében, akinek a családi előzményeiben a mellrák nem jelenik meg, általában nem növeli a mellrákkal szembeni esélyeit. Az esetek mintegy 5%-ában azonban mégis rosszindulatú melldaganathoz vezethet. Az orvos által végzett röntgenvizsgálat (vagyis a mammográfia) és klinikai tesztek (vagyis a vékonytű biopszia) segítenek elkülöníteni a fibrocisztás elváltozások szokásos típusait a fibrocisztás emlőbetegséggel társuló egyéb, ritkábban előforduló esetektől [4].

A fibrocisztás emlőbetegség okai

Rendes körülmények között bizonyos hormonális elváltozások az emlőszövet fejlődéséhez vezetnek [5]. Ez a folyamat havonta bekövetkezhet, pl. a menstruáló nőknél. Miután a szervezet „ráébred“ arra, hogy ez az emlőszövet többlet felesleges, tekintve, hogy a megtermékenyülés nem következett be, meg kell szabadulnia ettől a többlettől. A szervezet rendelkezik egy rendszerrel a nemkívánatos sejtek elpusztítására és az így keletkező szövettörmelék lebontására, enzimek és gyulladás segítségével. Ez a folyamat egyes nőknél azonban hegesedéshez vezethet, így alakulnak ki a fibrocisztás típusú csomók. Ezeket a csomókat részben a lerakódott fibrin (a sebgyógyulásért felelős fehérje), illetve a kontroll alól elszabadult gyulladásos elváltozások alkotják.

Rendelkezésre álló kezelések

Annak ellenére, hogy ezek a fibrocisztás elváltozások diszkomfortérzést és aggodalmat kelthetnek az állapottól szenvedő nőben, még nem találtak semmilyen kezelést, amely képes lenne teljesen megoldani a problémát. Jelenleg a fibrocisztás betegeknek rendszerint a következőket ajánlják: étrendi változtatások, életmódbeli változtatások, gyógynövénykészítmények, a mell melegítése vagy hűtése, illetve acetaminophen vagy más fájdalomcsillapítók; ezek közül egyik sem kezeli ténylegesen a problémát.

A Neprinol egy olyan táplálékkiegészítő, amely segíthet a fibrocisztás elváltozásoktól szenvedő nőkön. Ez egy olyan emésztőenzim-keverék, amely ténylegesen képes leküzdeni a szervezet fibrintöbbletét és segít legyőzni a gyulladást. Egyben képes támogatni a káros hulladékanyagok eltávolítását is a szervezetből. Mivel a fibrin természetes módon keletkezik és fontos szerepet tölt be a hegszövet kialakításában és a gyulladásos fájdalom megjelenésében számos fibrocisztás betegség esetében, a Neprinol fibrintöbbletet eltávolító képessége az FBD gyökerét célozza meg.

A Neprinol 100%-osan természetes, nem tartalmaz állati mellékterméket és recept nélkül kapható. A Neprinolt az különbözteti meg a többi enzimkészítménytől, hogy nagy hatású enzimek kombinációjából áll, amelyek mindegyike valamilyen szerepet tölt be: nattokináz, szerrapeptáz, bromelain, rutin, papain és amla.

A nattokináz egy speciális enzim, amely egy japán szójatermékből készül, és rendkívül hatékonyan bontja le a fibrint [6]. Egyben képes növelni a szervezet saját fibrinlebontó képességét is [7, 8], ami még tovább fokozza hatékonyságát. A szerrapeptáz a selyemhernyóból származó enzim, amely segítségével az képes lebontani a selyemgubót; ez az enzim szintén elősegíti a fibrineltávolítást és gyulladáscsökkentő hatása is van [9]. Egy klinikai vizsgálatban egy szerrapeptáz készítménnyel sikerült csökkenteni a mell vérbőségét és fájdalmát a betegek 87%-ában [10]. A bromelain egy ananászkivonat, amely szintén hatékonyan lebontja a fibrint [11], és amelyről klinikai vizsgálatokban beigazolódott, hogy csökkenti a mell vérbőségét [12]. A rutin, egy másik, citrusfélékből származó kivonat és a papain, a papayából kivont enzim, szintén hozzájárulnak a fokozott gyulladás leküzdéséhez [13]. Az amla, más néven az indiai egres egy jól ismert ázsiai gyógyszer, amely szintén gyulladáscsökkentő hatású [14].

A Neprinol alkalmazása fibrocisztás emlőbetegségben

A rendelkezésre álló klinikai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a Neprinol azokat a tényleges folyamatokat küzdi le, amelyek a CFD kialakulását okozzák, és nem csupán a betegség tüneteit kezeli. Mivel biztonságos és nagyon kevés mellékhatása van, sokkal vonzóbb lehetőség lehet egyes CFD-ben szenvedő nők számára, mint a gyógyszerek vagy az étrendi/életmódbeli változások.

A Neprinol segíthet az állapot bármely stádiumában, azoknak, akiknél nemrégiben diagnosztizálták a betegséget és azoknál is, akik már évek óta szenvednek tőle. Fibrinlebontó képessége és gyulladáscsökkentő hatása révén nem csupán az aktuális tüneteket enyhíti, hanem egyben megvédi a szervezetet a még több károsodás kialakulásától [14, 15]. Mivel a fibrocisztás emlőbetegség kezelésére rendelkezésre álló kezelések ritkán hatékonyak a Neprinol jó választás lehet a természetes alternatívákat kereső nők számára.

Referenciák

  1. Williams D. Other thyroid trouble. Alternatives. 2005 May;10(24):190.
  2. Zylstra S.Office management of benign breast disease. Clin Obstet Gynecol. 1999; 42:234-248.
  3. Neinstein LS. Breast disease in adolescents and young women. Pediatr Clin North Am. 1999; 46:607-629.
  4. Scott EB. FIBROCISZTÁS EMLŐBETEGSÉG. Am Fam Physician. 1987 Oct;36(4):119-26.
  5. Goehring C, Morabia A. Epidemiology of benign breast disease, with special attention to histologic types. Epidemiol Rev. 1997;19(2):310-27.
  6. Fujita M, Hong K, Ito Y, Fujii R, Kariya K, Nishimuro S. Thrombolytic effect of Nattokináz on a chemically induced thrombosis model in rat. Biol Pharm Bull. 1995;18:1387-1391.
  7. Sumi H, Hamada H, Nakanishi K, Hiratani H. Enhancement of the fibrinolytic activity in plasma by oral administration of Nattokináz. Acta Haematol. 1990;84:139-143.
  8. Suzuki Y, Kondo K, Matsumoto Y, et al. Dietary supplementation of fermented soybean, natto, suppresses intimal thickening and modulates the lysis of mural thrombi after endothelial injury in rat femoral artery. Life Sci. 2003;73:1289-1298.
  9. Mazzone A, Catalani M, Costanzo M, Drusian A, Mandoli A, Russo S, Guarini E, Vesperini G. Evaluation of Serratia peptidase in acute or chronic inflammation of otorhinolaryngology pathology: A multicentre, doubleblind, randomized trial versus placebo. J Int Med Res. 1990;18:379-388.
  10. Kee WH, Tan SL, Lee V, Salmon YM. The treatment of breast engorgement with Serrapeptase (Danzen): a randomised double-blind controlled trial. Singapore Med J. 1989 Feb;30(1):48-54.
  11. Maurer HR. Bromelain: biochemistry, pharmacology and medical use. Cell Mol Life Sci. 2001;58:1234-1245.
  12. Snowden HM, Renfrew MJ, Woolridge MW. Treatments for breast engorgement during lactation. Cochrane Database Syst Rev. 2001;(2):CD000046.
  13. Cruz T, Galvez J, Ocete MA, et al. Oral administration of rutoside can ameliorate inflammatory bowel disease in rats. Life Sci. 1998;62:687-95.
  14. Ihantola-Vormisto A, Summanen J, Kankaanranta H, et al. Anti-inflammatory activity of extracts from leaves of Phyllanthus emblica. Planta Med 1997;63:518-24.
  15. Selezneva AA, Bol’shakova MD. Proteolytic complex from Aspergillus terricola. Prikl Biokhim Mikrobiol. 1986;22(1):3-11.
  16. Selezneva AA, Babenko GA, Bol’shakova MD, Rozhanskaia TI, Margolina NA. Preparative isolation of terrilytin components and study of their enzymatic properties. Prikl Biokhim Mikrobiol. 1976;12(3):416-420.